munkaügyben, de aztán egy csomó minden mást is kérdezett
teljesen indokolatlanul , és én épp a zacskós tejek lejárati dátumával voltam elfoglalva agyilag (helyileg a boltban) úgyhogy nem pontosan értettem, hogy mihez kell az információ, hogy a vezetéknevem az az asszonynevem-e is egyúttal
meg nem is értettem, mi az, így aztán eltartott egy ideig, amire mondtam, hogy ja, nem, ez az igazi nevem.
Mert van másik is? - kérdezte
kedvesen a jóhangú férfi a kíváncsi ember, és mondtam, hogy van, csak nem hordom.
És elgondolkoztam, hogy télleg, mekkora kitolás ez: az ember komolyan vesz valamit, mindent belead, megtesz, változik, változtat, aztán mind hiába.
Mostanra meg olyan távol van, hogy hiába minden, már nem is értem, miről beszélnek, ha ilyesmik szóba kerülnek.
kép: főkötő,fiatal
asszonyoknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése